3. fejezet

Amikor haza értem megnéztem, az órarendemet, és örömmel konstatáltam, hogy hétfőtől-szerdáig vannak óráim, általában reggel 8-tól 1-ig. Felvettem az asztalról a könyvek listáját, amit feltétlen be kell szereznem, és el is indultam a könyves boltba, hogy megvegyem őket.
A lépcsőházban Zoéval találkoztam, éppen most indult dolgozni. Egy közeli kávézóban volt pincér, nagyon szerette a munkáját. A múltkor beszéltünk, hogy megkérdezi a főnökét nem lenne-e szüksége még egy kisegítőre, mivel valamiből nekem is meg kell majd élnem.
Mondta Zoé, hogy ma mindenféleképpen megkérdezi. Az ajtóban elváltunk mivel ő jobbra én pedig balra indultam. Körülbelül 20 perc séta után találtam is egy ígéretesnek tűnő boltot. Amint beléptem tátott szájjal figyeltem, hogy mennyi könyv van mindenütt. Gyorsan összeszedtem a számomra fontos darabokat, és mentem is fizetni. Mivel elég meleg volt, úgy döntöttem lemegyek egy kicsit a parkba és olvasok. Leültem egy padra és alaposan belemerültem a lányok számára mostanában oly kedvelt vámpíros könyvbe. Csak akkor vettem észre, hogy mennyire eltelt az idő, amikor felemeltem a fejem a könyv mögül és láttam, hogy besötétedett. Hazamentem főztem magamnak egy kis teát valamint megkentem egy kenyeret vajjal és leültem tv-t nézni. 10 körül kezdtem elálmosodni, így gyorsan lefürödtem, megmostam a fogam és már dőltem is be az ágyba, ahol hamar elnyomott az álom.
Reggel 9 körül kelhettem, még volt egy hét a suli kezdésig. Épp a kakaót főztem, amikor valaki csengetett, az ajtó előtt nem más állt, mint Zoé. Azért jött, hogy elmondja, a főnöke örömmel venné, ha valamelyik nap be tudnék ugrani, hogy megbeszéljük a munkával kapcsolatos részleteket. Mondtam neki, hogy ma akkor mindenképp benézek. Elköszöntünk majd visszaültem, hogy megigyam a meleg italomat. Megmostam az arcom, fogat mostam majd a szekrényem elé álltam, és azon tűnődtem, hogy melyik ruha illene legjobban egy ilyen alaklomra. Végül egy fekete farmer, és egy csinos fehér blúz mellett döntöttem, hozzá pedig a fekete magas sarkú, amit még Magyarországon vettem. Gyorsan felöltöztem, feldobtam egy alap sminket, ami alapozóból, szempillaspirálból, és egy kevés ajakfényből állt. A hajamat megfésültem és hagytam, hogy a lágy hullámok szabadon omoljanak a vállamra. Fél óra múlva már az ajtóban toporogtam és a kulcsaimat kerestem, még gyorsan felvettem a fekete bőrdzsekim és már indultam is kifelé. A kávézó 3 saroknyira volt tőlünk és 20 perc séta után oda is értem. Bementem, üdvözöltem barátnőmet, majd mondta, hogy menjek hátra, mert a főnöknek ott van az irodája. Bekopogtam egy ajtón.
- Igen? – kérdezte egy középidős férfihang.
- Nikolett Kunsági vagyok és az állás miatt jöttem.
- Ó igen fáradjon beljebb. - ekkor már az ajtóban állt ő is és udvariasan kitárta előttem. Az irodában nem volt sok minden. Egy barna fa asztal volt középen egy bőr székkel mögötte, engem pedig a másik oldalon álló székekhez invitált. Leültem majd megbeszéltük, hogy melyik napokon kéne dolgoznom, és mikor.
- Csütörtöktől kéne dolgoznia vasárnapig. A műszakja délután 5-től este 10ig tart. - megbeszéltük, hogy mi lenne a dolgom, majd felálltunk és elköszöntünk. Odakint még egy kicsit leültem Zoéval beszélgetni, aztán pedig indultam haza.
Otthon kicsit kitakarítottam majd leültem a gép elé és válaszoltam az e-mailekre. Délután csináltam egy kis rakott krumplit majd leültem tv-zni. Az elkövetkezendő 2 napom is hasonlóan telt. Csütörtökön korán kidobott az ágy, lehet, hogy ez az izgalom miatt van, amit az új munkahely váltott ki belőlem. Megittam az szokásos kakaót majd fogat mostam, és elmentem bevásárolni. 11-re értem haza, nekiálltam az ebédnek. Mikor elkészültem megettem, majd elmosogattam. 1-kor úgy gondoltam, hogy mag van időm egy kicsit pihenni, így elnyúltam a kanapén és hamar el is aludtam. 4-kor ébredtem meg, ledöbbentem, hogy ennyire elment az idő, gyorsan felöltöztem (farmer, fekete V kivágású felső), kisminkeltem magam egy kicsit. A telefonomat és a pénztárcám bele tettem egy táskába, majd felvettem a fekete tutyimat és már indultam is. % előtt 10 perccel értem oda a kávézóhoz, gyorsan felvettem a kis fekete kötényt, amin a kávézó logója volt és már mentem is leváltani Zoé-t. Ő még maradt egy kicsit segíteni, de 6körül teljesen egyedül hagyott. Az este elég hamar eltelt, mivel nem volt nagy a forgalom. 10 után pár perccel bezártam és elindultam haza. Amint beestem az ajtón lezuhanyoztam és már bújtam is az ágyba, hogy kialudjam magam. A következő pár nap is gyorsan elment, és azon kaptam magam, hogy az egyetem felé igyekszem. Amikor beértem a terembe, kicsit ledöbbentem, egy váratlan „ismerőssel” találtam szemben magam.









nagyon köszönöm az eddigi megjegyzéseket. el sem tudjátok képzelni mennyire jól esik, mivel eddig csak a közeli barátnőimnek mutattam a történetet.

2. fejezet

Két nap alatt nagyjából sikerült kipakolnom a ruhákat és a fontosabb könyveket is. Még első nap elmentem bevásárolni, hogy feltöltsem a hűtőmet. A boltban annyira be voltam zsongva, hogy nem figyeltem merre megyek, így történhetett meg, hogy neki mentem , egy kb velem egy idős lányba. Sűrű bocsánatkérések közepette szedtem össze a földre hullott dolgainkat, amit a „baleset közben ejtettünk el. Amikor már az utolsó doboznál tartottam észrevettem, hogy neki is kinder penguin van a kosarában.
- Látom, szereted a tejes dolgokat. - mondtam, mikor visszaadtam a kezébe a kosarat.
- Igen egyszerűen imádom, ez a kedvencem. A csokis piskóta bevonva csokival. – mesélte teljesen átszellemülten, amin jót kuncogtam.
- Nekem is ez a favouritom. Szia. Nikolett Kunsági, de hívj csak Nikinek. – nyújtottam a kezem.
- Zoé Bennett –és kezet ráztunk. – Ha jól hallom a hangodon, te nem vagy idevalósi?!
- Jó meglátás. Magyarországról költöztem ide pár napja, itt fogok tanulni az egyetemen psichológus szakon. És te? Te itt laksz?
- Igen kétutcányira lakom, egy lakásban, csak egy kis nasiért ugrottam le.
- Én is kétutcányira lakom, véletlen nem egy sárga színű házban van a lakásod?
- Deeee. Micsoda véletlen. Örülök, hogy megismerhetlek, ha gondolod, hazakísérlek, és ha utána van kedved, elmehetnénk városnézésre is.
- Áá ez remekül hangzik, akkor gyere, menjünk fizetni.
Kifizettük, amit vettünk és már indultunk is vissza a házhoz. Az ajtónál megbeszéltük, hogy 15 perc múlva találkoztunk ugyan itt. Gyorsan felszaladtam bepakoltam a hűtőbe, és már rohantam is vissza. Annyira feldobott ez az új ismeretség, hogy énekelve szeltem a lépcsőfokokat. Amikor leértem ő már ott várt.
Megnéztünk minden híres épületet, és még az óriáskerékre is felültünk. Elég későn értünk haza, de annyit beszélgettünk és olyan sok mindent megtudtunk egymásról, hogy úgy döntöttünk nálam folytatjuk a beszélgetést két bögre kakaó mellett.
Hajnalig dumáltunk, mikor már mindkettőnk szemhéja elnehezedett. Mondtam, hogy maradjon, de mivel csak 1 emelet választ el minket, inkább haza ment. Én gyorsan lefürödtem és már aludtam is. Így teltek a napjaink. 2 hét után eljött az egyetemi beiratkozás időpontja is. Nagyon izgatott voltam, 10-kor kezdődött, de én már 7-kor kipattantam az ágyból, csináltam egy csésze kakaót, ettem egy szelet lekváros kenyeret. Ezek után elmentem fogat mosni, majd mikor ezzel is végeztem és még mindig csak fél 8 volt úgy gondoltam leülök egy kicsit a laptophoz, megnézni az e-maileket. Volt belőle jócskán, leginkább anyutól, amelyekre gyorsan válaszoltam. Boldogan észleltem, hogy már háromnegyed 9 is elmúlt. Oda álltam a szekrény elé és azon gondolkoztam mit is kéne felvenni. Végül egy megszokott kék farmer és egy kockás ing mellett döntöttem, hozzá egy fekete topánka. Összeszedtem minden fontos iratot és már indultam is az egyetem felé. 10 perc alatt odaértem. De döbbentem torpantam meg, amikor megláttam az előttem álló sort. Rengeteg diák volt már itt, én egy srác mögé álltam, akinek rövid fekete haja volt. Egy fekete farmert, fekete cipőt és egy kockás inget viselt. Lehet, hogy kicsit ciki volt, amit tettem, de megnéztem a hátsó felét is, és hát örömmel mondom h nagyon jó fenék tulajdonosa volt.
Az egész délelőttöt ott töltöttem. Már nagyon fájt a lábam és meleg is volt. Biztos volt már 1 óra mire én következtem felvettem az óráimat a könyvek listáját is megkaptam. Hogy mit kell beszereznem, és elindultam haza.

1. fejezet

Szokványos 19 éves lány vagyok tele álmokkal. Tavaly végeztem a gimnáziumba és most, hogy kiderült felvettek a londoni egyetemre, érzem h minden meg fog változni. Nem bánom, hogy itt kell hagynom mindent, talán csak a családom fog hiányozni, de sokszor fogok hazajönni látogatóba.
Még egy hét volt az utazásig. Angliában már minden el volt intézve, tekintve a jó anyagi helyzetünket apa megajándékozott egy gyönyörű lakással, ami London szívében van, nem messze az egyetemtől. Első látásra beleszeretettem, gyönyörű 2 szobás lakás nagy erkéllyel a tetőtéren.

A barátaimmal megbeszéltem mára ez találkozót a kedvenc kávézónkba a főutcán, amolyan „búcsú buli” stílusú. Este 7-kor a találka a bejárat előtt. Most dél volt, és én már a 3 napja elkezdett pakolással foglalatoskodtam, hogy semmit ne felejtsek itthon. Tekintve a nyári melegre csak egy farmer rövid gatya és egy fehér ujjatlan póló volt rajtam. A pakolást 5-kor befejeztem, hogy legyen időm fürdeni és hajat mosni. Miután ezzel végeztem elmentem átöltözni. Egy fekete csőszárú farmert és egy lila csillogós felsőt választva, hátha elmegyünk bulizni is . mind emellé a fekete topánka és az elmaradhatatlan fekete kistáskámat vettem fel. Fél 7-re el is készültem. Elindultam a garázsba a kocsimhoz (amit még apuéktól kaptam a jogsi megszerzéséért csérbe). Imádtam a szürke, csillogó hatású festést és a fekete bőr belsőt.
6.50-kor már ott toporogtam a bejáratnál és sehol nem láttam senkit. 7 után pár perccel aztán befutott a csapat, élen Lucával és a pasijával. Imádtam őket, annyira édesek voltak, még a gimiben ismerkedtek meg és azóta elválaszthatatlanok. Mikor végre mindenki ideért bementünk és kezdetét vette a nagy búcsúbeszélgetés. Mindenki jó utat kívánt és mondták h amilyen sűrűn csak lehet, látogassam meg őket.
Ahogy korábban sejtettem kávézás után elmentünk egy buliba. Hajnali 3kor úgy gondoltam, hogy ideje lenne indulni, a többség velem tartott, de voltak, akik még maradtak. A kijáratnál aztán elköszöntünk mindenkit megöleltem. Luca szipogva jött oda hozzám.
- Nem akarom, hogy elmenj, annyira fogsz hiányozni. Kivel fogom péntekenként a Jerry Springer Show-t nézni?- hát igen még 3 éve egyik pénteken rájöttünk milyen jó buli jerry-t nézni és közben webcamozni. - Nagyon fogsz hiányozni. Amilyen sűrűn csak tudsz, hívj.
- Megígérem. Te is hiányozni fogsz nekem és amint van valami hír csörgök. Na, sziasztok.
4-re estem haza, annyira fáradt voltam h csak levetkőztem és már dőltem is be az ágyamba aludni.
A napok rettentő gyorsan teltek, és már azon kaptam magam h Ferihegyen állok felszerelkezve a rengeteg bőrönddel és könnyes búcsút veszek anyuékkal. Hosszú percekig csak öleltük egymást, de aztán kénytelen voltam indulni, ha nem akartam lekésni a gépemet. Apa megígérte, hogy az egyik régi ismerőse kijön elém a reptérre Angliában és segít elvinni a cuccokat a lakásba, még jó, hogy már be van rendezve és nem kell a suli mellett még ezzel is foglalkoznom. A repülőút hip-hop eltelt. Mikor leszálltam elvettem a csomagjaim és mentem is az ismerős férfi felé. Kedvesen megölelt és elvettem a poggyászaim. Megkérdezte, hogy-hogy utaztam és, hogy izgulok-e az új iskola miatt. Természetes, hogy izgultam, itt minden annyira más lesz. Más csak amiatt is, hogy angolul fogok tanulni, nem mintha nem menne az angol, hiszen emelt szinten érettségiztem belőle, emellett nagyon foglalkoztatott az is, hogy vajon leszenek-e barátaim?
A lakáshoz hamar odaértünk és leesett az állam, amikor megláttam a gyönyörű környéket közvetlen a ház mellett volt egy nagy park, ahol rengeteg pad volt. Már most tudtam, hogy szabad napjaimban sok időt fogok ott tölteni, valamint futásra is kitűnő hely lesz. Ugyanis már rég óta rendszeresen járok futni, télen edző terembe, de amint meg jön a jó idő megyek a szabadba.
Felvittük a 3.-ra a cuccaim, ugyanis az épület csak 3 szintes volt. A férfi (mint utóbb kiderült Ryan) miután letettük a táskákat, fontos tárgyalásra hivatkozva magamra hagyott. Amint becsuktam mögötte az ajtót, el fogott egy izgalom hullám és hirtelen elkezdtem körbe-körbe pörögni és énekelni. Annyira boldog voltam, hogy végre egyedül lehettem, egy teljesen idegen helyen. Éreztem, hogy most kezdődik az igazi életem!





itt az első rész :D

Prológus

Adott egy lány, aki meri követni az álmait, és van egy fiú aki talán társa lehet életében.
Ám mint mindenki másnak, nekik is vannak hibáik, amiket nem szívesen ismernek el. Az élet nem mindig fenékig tejfel.
London lesz, a hely, hol útjaik találkoznak, ismerkednek, veszekednek..., és hogy ezek után mi lesz ??
Olvassátok el és megtudjátok
Jó szórakozást:D
1. feji valamikor a jövőhéten várható